Mietwagenrundreise Island "Durch das Land aus Feuer & Eis"

Az úti célról: A három város közül, amelyek a községet alkotják, Keflavík a legnagyobb, míg Hafnir a legkisebb és mintegy 10 kilométerre található. Keflavík és Njarðvík eredetileg különálló városok voltak, de fokozatosan összenőttek a 20. század második felében, amíg már csak egyetlen utca választotta el őket. Az utca északi oldala Keflavíkhoz, a déli oldala pedig Njarðvíkhoz tartozott. 2009. májusa óta Njarðvík városa ad otthont a Viking Világ múzeumnak (Víkingaheimar).

Az úti célról: Reykjavík egészen más, mint a többi európai főváros. Nincs történelmi óvárosa, nincsenek nagyszabású épületei, tud azonban valamit, amit a többiek nem: remek kiindulópont Izland egyedülálló és meghökkentő természeti csodáinak felfedezéséhez. Izland, Európa második legnagyobb szigete, megbízhatóan működő gejzírjeiről, hatalmas vízeséseiről, még nagyobb gleccsereiről és a légiforgalmi irányítók idegeit joggal borzoló aktív vulkánjairól híres. A legtöbb turistát a Reykjavíkhoz közel eső arany körút nevezetességei szippantják be: a világ legrégibb parlamentje, a Thingvellir, a Gullfoss vízesés tomboló zuhataga vagy az akár 40 méterre is fellövellő Stokkur gejzír. Aki pedig ezeken is túlmerészkedik az nagyon könnyen a Gyűrűk ura helyszínein találja magát. A sziget nagy részét beborító láva – sok helyen vastag mohatakaróba burkolózva – elképesztő formagazdagságot öltve szilárdult meg. Ha a gyakran előforduló ködben hirtelen szembetaláljuk magunkat egy ilyen „lénnyel”, nem csodálkozunk már azon sem, hogy a helyiek mindmáig hisznek az elfekben, a skandináv mitológia rejtett lényeiben. A sziget geotermikus energiájának egyaránt örülhet az, aki kézhez veszi a fűtésszámlát, aki a zord időjárás dacára friss paradicsomot szüretel az üvegházában, vagy aki a meleg vízű folyók és tavak mellett túrázva, lazításképpen megmártózna. Aki luxus körülmények között strandolna egy lávamező közepén, Izland legszebb fürdőjében, a világhírű Kék Lagúnában ejtőzhet egy nagyot, az állandó 37-39 fokos termálvízben. Akinek pedig marad egy kis ideje magára Reykjavíkra is, meglepődve tapasztalhatja, hogy bár a város kicsi, és a nagyvilágtól elszigeteltnek tűnik, kulturális és művészeti élete a legnagyobbakkal is felveszi a versenyt, 2016. óta például már punk múzeuma is van.

Az úti célról: A Vík nevű falu az ország fő gyűrűútján található, körülbelül 180 km-re délkeletre Reykjavíktól úton. A Vík í Mýrdal, vagy egyszerűen csak Vík, ahogy a helyiek hívják, egy távoli tengerparti falu Izland déli részén, és ez a legdélebbi falu az izlandi szárazföldön. A Vík í Mýrdal természeti környezete rendkívül szép, egy madarakkal teli fekete homokos stranddal, a Reynisfjall hegygel nyugatra, a Hjörleifshöfði keletre és a Mýrdalsjökull gleccserrel a hegyes terület tetején, ami tökéletes a szép ösvények felfedezésére. A Vík falu az ország fő gyűrűútján található, körülbelül 180 km-re (110 mérföld) délkeletre Reykjavíktól úton.

Az úti célról: Hofn az egyetlen városi mag, amit a Kirkjubaejarklaustur után találhatunk. Ez egy szürke város, nem túl vonzó, de alkalmas arra, hogy ott töltsük az éjszakát a Jokulsarlon gleccserlagúnához (78 km) és a nagy Vatnajokullhoz való közelsége miatt. Hofn egy félszigeten található Izland délkeleti részén, és több kis sziget veszi körül, amelyek közül a legnagyobb a Mikley, majd a Krókalátur és a Hellir a város keleti részén. A Hofn név jelentése kikötő, és ez az egyik kevés halászkikötő Dél-Izlandon. Itt óvatosan kell hajózni a homokpadok kialakulása miatt, amelyeket gyakran kell kotorni, hogy fenntartsák a minimális 7-8 méteres mélységet. Ez a kikötő a legkeményebb téli hónapokban befagyhat. Hofnban van egy repülőtér is, amelyen csak belföldi járatok közlekednek. Az út 99-es úton érhető el a Ring Roadról. Hofn legfontosabb kulturális eseménye a híres homár fesztivál, amelyet július első hétvégéjén tartanak. Hofnban több múzeum is található, többek között a Gleccser Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Tengerészeti Múzeum. Két éjszakát töltöttünk Hofnban, amikor körutat tettünk Izland déli részén (Izland: Szervezeti adatok). Tartózkodásunk alatt több sétát tettünk az utcákon, elmentünk a szupermarketekbe, benzinkutakhoz és vacsoráztunk a kikötő éttermeiben, amelyek nagyon közel voltak a lakásunkhoz, többet nem tudtunk tenni, miután délután érkeztünk a faluba és szinte minden zárva volt. A legjelentősebb dolog Hofnban a vad természet, amely körülveszi. Itt hagyok néhány példát a város közelében lévő tájakról.

Az úti célról: Hallormsstaður Nemzeti Erdő található Izland keleti részén, Fljótsdalurban, mintegy 25 kilométernyi belvárostól Egilsstaðir városától. Ez egyike Izlandi nagyobb erdőknek, amely 740 hektár (ha), és az egyetlen település Izlandon, amely egy erdőben található. Az erdő változatos tájképű üdülőterület. Több mint 40 km-es jelölt ösvények és gyalogutak, valamint arborétum, két kemping, piknikterület, szálloda, hajó- és lókölcsönzés található.

Az úti célról: A Mývatn-tó az északi régió egyik kiemelkedő látnivalója. Minden fontosabb szolgáltatás megtalálható Reykjahlíð faluban, mint például mini szupermarket, bank, posta, egészségügyi központ, iskola és uszoda. A Mývatn-tónál különböző szálláslehetőségek, valamint jó éttermek és kávézók állnak rendelkezésre. A tó környékén gazdag a madárvilág, és érdemes ellátogatni az új Madármúzeumba. A Mývatn Természetfürdő Reykjahlíð falutól keletre található, ahol az utazók élvezhetik a meleg természetes vízben való pihentető fürdőzést. A Mývatn régióban számos jelzett túraútvonal található.

Az úti célról: Húsavík egy város az észak-izlandi Norðurþing önkormányzat területén, a Skjálfandi-öböl partján, 2 237 lakossal. A város legismertebb nevezetessége a 1907-ben épült Húsavíkurkirkja fa templom. Húsavíkot a Húsavík repülőtér szolgálja ki. FŐ TURISZTIKAI LÁTVÁNYOSSÁGOK • Husavik Bálnaközpont. • Az Izlandi Falológiai Múzeum. • A Felfedezések Múzeuma. A Felfedezések Múzeuma az emberi felfedezések történetének szentelődik, a korai felfedezőktől az űrkutatásig. A fő kiállítóteremben fényképek és tárgyak láthatók az Apollo űrhajósok Húsavík melletti kiképzéséről 1965-ből és 1967-ből.

Az úti célról: Az Akureyri egy észak-izlandi város. Izland második legnagyobb városi területe és negyedik legnagyobb önkormányzata. Az Észak-Izland fővárosaként is emlegetett Akureyri fontos kikötő és halászközpont. Az Akureyri rendkívül festői város, amelyet a festői fjord melletti elhelyezkedése, eklektikus építészeti stílusai és a szurdokokon kanyargó utcái tesznek különlegessé. Töltsön el némi időt a városközpontban sétálva, nézze meg a lenyűgöző templomot és a Listagilið-et (szó szerint "a művészet kanyonja"), amely számos művészeti és kézműves galériának és boltoknak ad otthont. A nyugodt városi botanikus kert, a Lystigarðurinn, szintén megér egy látogatást, akárcsak a városban szétszórt kis múzeumok.

Az úti célról: A Skagafjörður az a település, amely az azonos nevű fjord körüli terület legnagyobb területét lefedi (lásd Skagafjörður) Észak-Izlandon.

Az úti célról: A Borgarnes egy város, amely egy félszigeten helyezkedik el Borgarfjörður partján, Izlandon. A város 60 km-re északra található a fővárostól, Reykjavíktól, és Izland más helyeivel a második legnagyobb izlandi hídon, a Borgarfjarðarbrún keresztül kapcsolódik; ez a legnagyobb város a Borgarbyggð önkormányzatban. FŐ TURISZTIKAI LÁTVÁNYOSSÁGOK • Safnahús Borgarfjarðar. Több kis múzeum és gyűjtemény található egy épületben: természettudományi gyűjtemény, helytörténeti múzeum és művészeti gyűjtemény, valamint a helyi levéltár és könyvtár. • Skallagrímsgarður. Egy kis önkormányzati park a város szívében.

Az úti célról: Reykjavík egészen más, mint a többi európai főváros. Nincs történelmi óvárosa, nincsenek nagyszabású épületei, tud azonban valamit, amit a többiek nem: remek kiindulópont Izland egyedülálló és meghökkentő természeti csodáinak felfedezéséhez. Izland, Európa második legnagyobb szigete, megbízhatóan működő gejzírjeiről, hatalmas vízeséseiről, még nagyobb gleccsereiről és a légiforgalmi irányítók idegeit joggal borzoló aktív vulkánjairól híres. A legtöbb turistát a Reykjavíkhoz közel eső arany körút nevezetességei szippantják be: a világ legrégibb parlamentje, a Thingvellir, a Gullfoss vízesés tomboló zuhataga vagy az akár 40 méterre is fellövellő Stokkur gejzír. Aki pedig ezeken is túlmerészkedik az nagyon könnyen a Gyűrűk ura helyszínein találja magát. A sziget nagy részét beborító láva – sok helyen vastag mohatakaróba burkolózva – elképesztő formagazdagságot öltve szilárdult meg. Ha a gyakran előforduló ködben hirtelen szembetaláljuk magunkat egy ilyen „lénnyel”, nem csodálkozunk már azon sem, hogy a helyiek mindmáig hisznek az elfekben, a skandináv mitológia rejtett lényeiben. A sziget geotermikus energiájának egyaránt örülhet az, aki kézhez veszi a fűtésszámlát, aki a zord időjárás dacára friss paradicsomot szüretel az üvegházában, vagy aki a meleg vízű folyók és tavak mellett túrázva, lazításképpen megmártózna. Aki luxus körülmények között strandolna egy lávamező közepén, Izland legszebb fürdőjében, a világhírű Kék Lagúnában ejtőzhet egy nagyot, az állandó 37-39 fokos termálvízben. Akinek pedig marad egy kis ideje magára Reykjavíkra is, meglepődve tapasztalhatja, hogy bár a város kicsi, és a nagyvilágtól elszigeteltnek tűnik, kulturális és művészeti élete a legnagyobbakkal is felveszi a versenyt, 2016. óta például már punk múzeuma is van.

Az úti célról: A három város közül, amelyek a községet alkotják, Keflavík a legnagyobb, míg Hafnir a legkisebb és mintegy 10 kilométerre található. Keflavík és Njarðvík eredetileg különálló városok voltak, de fokozatosan összenőttek a 20. század második felében, amíg már csak egyetlen utca választotta el őket. Az utca északi oldala Keflavíkhoz, a déli oldala pedig Njarðvíkhoz tartozott. 2009. májusa óta Njarðvík városa ad otthont a Viking Világ múzeumnak (Víkingaheimar).