Zwischen Europa und Orient: Malta & Zypern entdecken

Az úti célról: Málta Európa legnaposabb országa, és mivel éves nappali átlaghőmérséklete 23 fok körül mozog, egész évben remek célpontja a napimádóknak, a szörfösöknek és búvárkodóknak. Tévedés azonban azt hinni, hogy itt csak napozni lehet. Dingli meredeken a tengerbe zuhanó, hófehér sziklái vagy a –nemrégiben sajnos a tengerbe omlott – Azúr Ablak környéke remek túrázó helyek, a falakkal körbevett középkori óvárosok pedig itáliai hangulatot varázsolnak a szigetvilágba, ahol, köszönhetően a mediterrán kultúrák évezredes keveredésének, kifejezetten izgalmasan lehet enni-inni és bulizni is. A földközi-tengeri sziget a történelemrajongóknak is sokat tartogat: a világ legősibb templomaival büszkélkedhet, köztük olyanokkal, amelyek az egyiptomi piramisok előtt ezer évvel épültek. A legismertebbek, a Hipogeum, és a Hagar Quim építőinek pontos kiléte a mai napig megoldatlan rejtély, a legenda minden esetre óriásokkal hozza összefüggésbe őket. Málta szimbóluma a tradicionális, tarka halászhajó, a Luzzu, amelynek orrára Osiris szemeit festették. A hiedelem szerint ezek megvédik a halászokat a tengeren. Ha azonban autót bérelnél, hogy a saját tempódban fedezhesd fel a szigetet, készülj fel arra, hogy a brit uralom hagyatékaként a mai napig a „rossz” oldalon közlekednek.

Az úti célról: Ciprus egy szigetország a Keleti-Mediterrán térségben. A harmadik legnagyobb és harmadik legnépesebb sziget a Mediterrán-tengerben, Törökország déli részén, Szíria és Libanon nyugati részén, Egyiptom, Izrael északi részén és Görögország délkeleti részén található. A szigeten az emberi tevékenység legkorábbi nyomai i. e. 10. évezredre nyúlnak vissza. Az ebből az időszakból származó régészeti leletek közé tartozik a jól megőrzött Khirokitia neolitikus falu, és Cipruson találhatók a világ legöregebb vízkutjai. A szigetet a mükénéi görögök i. e. 2. évezredben két hullámban telepítették be. Stratégiai helyzete miatt a Közel-Keleten több nagyhatalom is elfoglalta, beleértve az asszír, egyiptomi és perzsa birodalmakat, akiktől a szigetet i. e. 333-ban Nagy Sándor foglalta el. A Ptolemaioszok Egyiptoma, a klasszikus és keleti Római Birodalom, az arab kalifátusok rövid ideig, a francia Lusignan-dinasztia és a velenceiek uralma után több mint három évszázadon át az Oszmán Birodalom uralkodott a szigeten 1571 és 1878 között (de jure 1914-ig). Ciprust 1878-ban a Ciprusi Egyezmény alapján az Egyesült Királyság igazgatása alá helyezték, és 1914-ben hivatalosan is az Egyesült Királyság annektálta. Míg a török ciprusiak a lakosság 18%-át tették ki, Ciprus felosztása és egy török állam létrehozása az északi részen a 1950-es években a török ciprusi vezetők és Törökország politikájává vált. A török vezetők egy időben szorgalmazták Ciprus Törökországhoz történő csatolását, mivel Ciprust "Anatólia kiterjesztésének" tekintették; míg a 19. század óta a többségben lévő görög ciprusi lakosság és ortodox egyháza Görögországgal való unióra törekedett, ami a 1950-es években görög nemzeti politikává vált. A 1950-es években kirobbant nacionalista erőszak után Ciprus 1960-ban nyerte el függetlenségét. A 1963–64-es válság további görög és török ciprusi közösségi erőszakot hozott, amely több mint 25 000 török ciprusit szorított ki enklávékba és véget vetett a török ciprusiak képviseletének a köztársaságban. 1974. július 15-én a görög ciprusi nacionalisták és a görög katonai junta elemei államcsínyt hajtottak végre az enosis, azaz Ciprus Görögországhoz történő bekebelezése érdekében. Ez az esemény vezetett a török invázióhoz Cipruson július 20-án, amely a következő hónapban a mai Észak-Ciprus területének elfoglalásához vezetett, miután a tűzszünet összeomlott, és több mint 150 000 görög ciprusi és 50 000 török ciprusi elűzéséhez. 1983-ban egyoldalú nyilatkozattal létrehoztak egy külön török ciprusi államot az északi részen; a lépést az nemzetközi közösség széles körben elítélte, csak Törökország ismerte el az új államot. Ezek az események és a következményekkel járó politikai helyzet továbbra is vitatott kérdések. A Ciprusi Köztársaság de jure szuverenitással rendelkezik az egész szigeten, beleértve a területi vizeket és az exkluzív gazdasági övezetet, kivéve Akrotiri és Dhekelia Szabad Bázis Területeit, amelyek az Egyesült Királyság ellenőrzése alatt maradtak a londoni és zürichi megállapodások értelmében. Azonban a Ciprusi Köztársaság de facto két fő részre oszlik: a köztársaság hatékony ellenőrzése alatt álló területre, amely a déli és nyugati részen található, és a sziget területének mintegy 59%-át teszi ki, és az északi részt, amelyet az önállóan kikiáltott Észak-Ciprusi Török Köztársaság igazgat, és a sziget területének mintegy 36%-át fedi le. A sziget területének további mintegy 4%-át az ENSZ pufferzóna fedi le. Az nemzetközi közösség a sziget északi részét a Ciprusi Köztársaság török erők által megszállt területének tekinti. A megszállást az nemzetközi jog szerint illegálisnak tartják, és az EU területének illegális megszállásának tekintik, mióta Ciprus az Európai Unió tagja lett. Ciprus a Mediterrán térség egyik fő turisztikai célpontja. Fejlett, magas jövedelmű gazdasággal és nagyon magas emberi fejlettségi indexszel rendelkező Ciprusi Köztársaság 1961 óta a Nemzetközösség tagja, és a Nemzetalatti Mozgalom alapító tagja volt, amíg 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. 2008. január 1-jén a Ciprusi Köztársaság csatlakozott az eurozónához.